50 éves egyedülálló özvegy apuka vagyok. Helyzetem több okból sem könnyű. Sajnos hónapokkal ezelőtt egy szörnyű autó balesetben elvesztettem feleségem, aki annak idején megajándékozott engem 2 édes gyermekkel is, a kis Ádámmal és a 6 éves Hajnival. Hatalmas fájdalom az, hogy nincs többé mellettem.
Nem tudom magam túltenni az elvesztésén, de az legalább annyira fáj az is, ahogy sokan a környezetemből már már bántanak és elbátorítanak attól, hogy egyedülálló férfiként neveljem tovább kettő gyermekem, hisz mint mondják: “Arra én úgysem lennék képes..” Sokan azzal érvelnek, hogy egy férfi nem tudja megadni azt, amit egy édesanya és hogy nem tesz jót a gyereknek az anyjuk és úgy általában a nő hiánya a nevelésben. Ebben jómagam is részben egyetértek, de egyszerűen képtelen vagyok ismerkedni feleségem halála óta és ki az, aki kettő gyerekkel szívesen ismerkedne vagy összeállna egy idősebb férfival?
