Az énekesnő ismét üzent egykori mentorának. Szerinte lehet marhaságot mondani és aztán bocsánatot kérni, de „nem bocsánatot kérni nem lehet”.
Folytatódik az üzengetés Wolf Kati és Nagy Feró között. Mint megírtuk, a Beatrice frontembere még a csütörtöki Békemeneten a Szőlő utcai ügy – amelyben jelenleg emberkereskedelem és kényszermunka gyanújával nyomoznak – kapcsán többek közt ezt mondta:
„Ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?”
A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette.
Szavaira mások mellett Wolf Kati is reagált, aki egykor a mentoráltja volt az X-Faktorban. Az énekesnő többek közt azt üzente Facebook-oldalán Ferónak, hogy szégyellje magát. Erre a zenész úgy reagált, hogy Wolf Kati félreértette őt, és azt várja, hogy az énekesnő bocsánatot kérjen tőle.
„Feró, ahelyett, hogy egyszerűen elnézést kérnél, pl. az áldozatoktól, magyarázkodsz és tőlem vársz bocsánatkérést. Fenyegetsz, hogy nem köszönsz nekem… Mert te felnőtt nőkről beszéltél. Jaaaa, akkor minden oké. HÁT NEM.
Egy ismert ember még nagyobb felelősséggel tartozik a szavaiért. Lehet marhaságot mondani. És aztán bocsánatot kérni az érintettektől. Hibázni lehet. Nem bocsánatot kérni nem lehet!
A lényegre visszatérve: ezek a felnőttek, gyerekek, lányok, fiúk, fiatalok egy totálisan kiszolgáltatott helyzetben megbíztak a mentorukban, a gondviselőjükben. Aki, ahelyett, hogy számos más szakmai területre irányította volna őket valós szakmai életpályákkal, belelökte őket ebbe a »szakmába«. Egy gyermekotthonból ezek az érintett állami gondozott fiatalok milyen hátránnyal indultak, milyen sebekkel? Futtatott felnőttek lettek, kegyetlen élettel.
Ezen nem röhögünk, hogy nekik is jó. Nem. Nekik nem jó. Kihasznált emberek, áldozatok és kilátástalanok. Felnőttként is.
Úgyhogy tisztelet minden valódi mentornak, annak a sok-sok gyermekvédelemben dolgozó odaadó szakembernek, szociális munkásnak, pedagógusnak, akik küzdenek ezekért az elhagyott lelkekért, bár ők nem kapnak Kossuth-díjat, viszont szívesen és tisztelettel köszönnek nekik az emberek.”
