Tanya reggel óta talpon van, iskolába vitte a gyerekeket, bevásárolt és takarított. Ma nagy ünneplést terveznek. A férje új állásának tiszteletére. Sok vendég lesz. Mindent fel kell csillogtatniuk. Tanya enged a férje rábeszélésének, és feladja a munkáját és a karrierjét, hogy háziasszony legyen. De ma úgy kell kinéznie, mint egy first ladynek. Ünnepség van a szerelme tiszteletére. Az iskolából hazafelé menet elmegy új ruhát venni.

Minden, ami tetszett neki, kiemelte a túlsúlyát. A ruha, amit választott, nem volt az ízlésének megfelelő, de eltakarta alakjának hibáit. Sok vendég volt. Alig fértünk el a nappaliban. Voltak rokonok, barátok és kollégák. Mindannyian a feleségükkel jöttek. Tánya anyja elvitte a gyerekeket az iskolából, hogy ne zavarja őket. Tanya egész este a konyha és a nappali között rohangált. „Arthur, gratulálok a következő lépéshez a karrieredben. Ő a feleségem, Irina. A te részlegeden fog dolgozni” – mondta Arthur főnöke – ”Biztos vagyok benne, hogy jól kijöttök majd egymással. A többi férfi is elkezdte bemutatni a feleségeit.

Arthur megállította Tanyát, amint elment mellette. – Szeretném, ha megismernéd Tanyát. A házvezetőnőm – mondta. Mindannyian elhallgattak. „Azt hittem, Tanya a feleséged – mondta Artúr barátja zavartan. Tanya sírva rohant be a konyhába. A férje utána sietett. „Ugye nem viccelsz?” – mondta felháborodva.

„Mindenki előtt megsértettél!” ”Nézd csak meg a feleségeiket! Te meg fazekakkal és serpenyőkkel rohangálsz. Szégyelld magad! A felháborodás új erővel lángolt fel. Tánya könnyekben tört ki. Miatta hagyta ott a munkáját. Ő volt az, aki ragaszkodott hozzá, hogy ő vigyázzon a gyerekekre. És most szégyellte őt? Hálát adott neki azokért az évekért, amelyeket a férjének és a gyerekeinek szentelt. A felejthetetlen szeretetéért.